Sárkányok Lovagjai
-ViharFelhő! Állj le! -Szóltam rá mielőtt meg tépte volna az a két sárkányt.
-Hé! Vissza te négy szárnyú dög! -Üvöltött rá a fekete hajú kölyök.
-HÉ! Ez a négy szárnyú dög megmentette az összes sárkány életét és az ENYÉMET is!-Morogtam rá.
-Hohohó,nyugi van.Takonypóc kérj bocsánatot.
-Miért kéne?! Majd nem megtámadott!
-Takonypóc!... -Szólt Astrid.
-Igaza van Astridnak -Mondta az a nagydarab szőke hajú gyermek.
-Rendben,de csak azért mert te vagy a főnök. -Mondta ezek szerint Takonypóc.-Bocsánat...
-Köszönöm...
Nem sokkal később előtűnt egy másik Viharszelő de nem egyedül.Leszállt róla egy igen bájos hölgy,negyven éves körül lehetett.
-Nos,Hablaty fiam.Ki ez az idegen? -Mosolygósan kérdezett.
-Hát anya,ő itt Vadász. -Közben rám mutatott. -És a sárkánya Viharfelhő.
-Szervusz,Vadász és Viharfelhő.
-Jó napot,édes anyuka.-Köszöntem de amint be fejeztem a mondatom rá vágott egy másikat.
-Ne hívj,anyukának Valka vagyok. -Nyújtotta a kezét én meg kezet is fogtam vele.-Igazán szép Viharszelőd van.
-Köszönöm.Önnek is.
Egyszer csak felszólal valaki messziről.
-Főnök,támadnak!
-Kicsodák?!
-Valószínű Alvin az alattomos!
-Köszönöm,mindenki a helyére! Anya,Astrid menjetek biztonságba.Fa és Kő menjetek a katapultokhoz,Takonypóc és Hal ti menjetek és tartsátok fel őket,vigyázzatok.Vadász te maradj Astridékkal.
-Dehogy,mi vagyok én? Megyek inkább a harcba mint el- -Addigra magukkal húztak és a sárkányom hagyta.....-Hé!Engedjetek el!
-Dehogy,végén még valami bajod esik! -Mondta Valka.
-Engedj el!!! -Le szedtem magamról a sálat és ki futottam a sárkányomhoz,majd felszálltam rá
Hablatyék már támadtak,nem volt nekik nehéz.
Majd el is találták az egyik hajót,de nem kellet több tűz,össze is dőlt meg el is süllyedt.De persze oda jöttek hozzám.
-Mit művelsz itt Vadász?! Menj vissza Anyámékhoz! -Mondta "főnököskődve".
-Dehogy megyek,lehet te azt akarod hogy gyáva legyek,de én nem! Megéltem már sok mindent és én hősként akarok meghalni!Mond mit csináljak...
Nagy levegőt vett,majd megszólalt.
-Oké....Látod azokat a sárkányokat? Próbált meg őket távol tartani egyenlőre.Rendben?
-Igenis "főnök! -Mosolyogtam majd néhány Suttogó halál közé repültem majd el a hegyekhez ők meg követtek.
Néhány óra múlva Vihar fáradni kezdett,megfordultunk és zuhanó repülésben vissza vezettük őket de mire vissza értünk egy-két ház le volt rombolva.
Fogatlan már messziről várt minket,nagyon boldognak tűnt.Leszálltunk és Hablaty odajött,Astrid meg átölelt.
-Mi....mi folyik itt? -Kérdeztem mert meglepve ért hogy Fogatlan,Astrid és Hablaty is örül nekem.
-Köszönöm hogy segítettél,ha te nem ön fejűsködsz akkor talán nem csak egy-két ház lenne le rombolva...
-Mert? Mi történt?
-Amikor elmentél láttuk hogy van egy hatalmas Sikoltó Halál a hajóban,mikor széttépte a hajót nem ránk támadott hanem utánad ment.-Mondta izgatottan Astrid.
-....várjunk....én vissza hoztam a Suttogó Halálokat....-Mondtam idegesen.
Hablaty nyelt egy nagyot de nem látott sehol egy Suttogót vagy Sikoltó Halált sem.
-Hát bárhova is mentek,maradjanak ott.De a fedélzeten volt néhány Suttogó Halál tojás.Ezek is mehetnek a keltetőbe.
-Van keltetőtök? -Kérdeztem
-Persze hogy van. -Mosolygott Hablaty.
Nos,később megmutatta Hablaty az egész szigetet.
-Hát,nagyon jó volt veletek lenni,igazán tetszett,meg minden csak...nekünk ugye haza kell menünk.Nemde Viharfelhő?
Vihar csak morgott halkan majd kicsit mosolygott.
-Hogyhogy haza? -Kérdezte Astrid.
-Hát haza,mint nektek ez a sziget.Nekünk is van otthonunk.
-Oh,Hablaty miért nem mész velük? -Kérdezte Astrid.
-Hát tudod,főnök vagyok.Nem hagyhatom csak így itt a szigetet.
-Amúgy akartam kérdezni,hogy nem ismertek egy nagy darab,vörös hajú,szakállas embert? Kicsit idős is.Azt mondja minden áron neki haza kell mennie a fiához meg a faluhoz,család meg a többi.
-Egy idős,vörös hajú és szakállas ember? -Hablaty nagyon furán nézett,mintha ismerte volna.
-Veled megyek,anyu és Astrid is. Takonypóc te vagy a főnök míg elmegyünk.
-Igenis Hablaty!
Folytatjuk......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése