2015. június 28., vasárnap

Így Neveld a Sárkányod Széria : Sárkányok Lovagjai 2.évad 5.rész

Másnap reggel újra kimentem,megpróbáltam lopakodva de megint elkaptak.Most kivételesen Fafej.
-Ha még egyszer meglátlak a húgommal....
-Akkor?
-Akkor....Grrh!~  Ne akard tudni! -Majd trappolva ki ment.
-Hajaj...Köszi Vihar,hogy megvédtél! -Mordultam rá egy kicsit de ő csak mosolygott majd oda mászott mellém és a kezem alá tolta a fejét.Lassan simogatni kezdtem ő pedig dorombolt.Csak Azon járt a fejem hogy mit akarhatott volna mondani Kőfej.Lehet sose tudom meg...
Néhány óra múlva Astrid megint Sült hallal és néhány nyers krumplival jött be.Miután meg ebédeltem vártam a jó pillanatot,de rá jöttem hogy nem lesz olyan.Majd észre vettem hogy van egy eléggé nagy ablak a házban,szerintem kitalálható hogy mire gondoltam.
Megvártam az estét,legalább éjfélt majd hangtalanul kiszöktem.Persze csináltam bábút amit a takaró alá dugtam,de tudtam hogy nem fogják sokáig elhinni.Viharral egyből Kőfejékhez mentünk,óvatosan bemásztam és felkeltettem.
-Mi...mi folyik itt? -Mondta álmosan miközben megtörölte a szemét.
-Hé,nem akarsz ki szökni? Úgy mint tegnap? -Vigyorogva suttogtam neki majd lassan megfogtam a kezét.Ő csak egy kicsit elpirult majd suttogva mondta.
-Nem vihetem a Böfföt és Töfföt...A bátyám észre venné...
-Akkor jössz csak Viharral meg velem.Na,jössz vagy maradsz?
Csak bőszen bólogatott majd felrepültünk és kicsit messzebbre mentünk,egy másik kis szirtes szigetre.Ugyan úgy leültünk csak most már a kezünk egy kicsit de össze ért.Fura érzés volt,kicsit borzongott a hátam...
-Szóóval...Akartál valamit mondani...legutóbb,mi lenne az?
-Nos...öhm,szóval az lenne hogy... -Egyre jobban elpirult és próbált szavakat keresni de nem nagyon sikerült.
-Nos? Játszunk kitalálósat? -Mosolyogtam és ő is.
-É-én csak szerettem volna mondani hogy.....Ha akarnék..Persze nem akarok most,akkor nagyon talán...és ha Erennek még nagyobb arca lenne ...akkor téged választanálak....
-Mi..mire? Mármint mire gondolsz?
-Tudod...-Úgy nézett rám mintha tudnám miről beszél.De nem nagyon tudtam.
-Őőőh....nem.Elmagyaráznád rendesen? -Kicsit mosolyogtam majd megfogtam a vállát.
Csak nagy kerek szemekkel és elpirulva nézett a szemeimbe.
-Ha...nagyon akarnék családot...és Ha Erennel nem jönne össze akkor....veled próbálkoznék...
Ettől teljesen ledöbbentem,egy szó nem jött ki a számon.ViharFelhő közénk tolta a fejét és át ölelt mindkettőnket.
-Vihar,engedj el! -Lökdöstem kicsit a fejét de nem engedett,Kőfej pedig csak kuncogott.Én is mosolyogni kezdtem majd nevetni is erre Vihar is nevetett.Majd megéreztük a Napfelkelte első sugarait.Kőfejnek csak csillogott a szeme a látványtól.Majd lassan fel álltam.
-Ho...hova mész Vadász?
-Még sehova,De vissza kéne lopóznunk nem gondolod?
-De,valószínű hogy már keresnek minket...
-Addig jó. -Nevettem majd a Nap felé néztem.
-Valami baj van? -Kérdezte kicsit félénken.
-Csak elgondolkoztam azon amit mondtál....és én is így gondolom. -Mosolyogva fordultam felé. -No,de induljunk!

2015. június 26., péntek

Így Neveld a Sárkányod Széria : Sárkányok Lovagjai 2.évad 4.rész

Miután mindenki elment a dolgára,én néhány óra után meggondoltam magam és kiszöktem.Igaz éjszaka volt és sötét de sikerült.Viharral kicsit elrepültünk messzire,találtunk egy kisebb szigetet és ott megpihentünk,néztük a hold fényét.Egy kicsit vissza aludtam Viharnak neki dőlve.Hirtelen Sárkány szárny csapkodásra ébredek.Körül nézek de senki sehol,még Vihar is morog.
-Van ott valaki?! 
-Niiincs!~ -Hirtelen a hasamra esek majd hallom ahogy leszáll valaki a földre.
-Ki vagy - KŐFEJ! -Ő csak kuncogott míg én próbáltam rendbe hozni magam. -Mit keresel ide kint? 
-Ugyan azt mint te! -Mordult rám mérgesen. 
Én csak a fejemet vakargattam majd leültem a sziget szélére.Kőfej is mellém ült majd sóhajtva mondta.
-Sose hallgatsz senkire,ugye?
-Nem vagyok a szabály követő típus....
Szinte egyszerre sóhajtottunk.
-Gondolom most beárulsz a ...többieknek... -Lehajtott fejjem motyogtam.
-Miért? Én is ezt csinálnám...
-Igazán? 
-Persze! A francnak van kedve egész nap ülni meg feküdni....Inkább robbantanám fel a házunkat! -Kicsit kuncogott majd én is. Majd elpirulva és halkan meg szólalt.
-Vadász....én...
-Te mi?
-Én....-Egyre jobban elpirult Kőfej.Szólni nem bírt szegénykém majd felém fordítottam az arcát.
-Nézz rám,Kőfej...Mit akarsz monda-  -Éreztem ahogy valami koppan a fejemen.Egy kavics volt.
-Hé,ki volt ez!?
Hablatyék voltak.Takonypóc dobot meg,majd Fogatlannal felkaptak engem,Kőfejt pedig a saját sárkányával vitették vissza.Ott eléggé leszidott a saját apám,Hablaty,az ő apja is,Valka meg persze Fafej is...

Így Neveld a Sárkányod Széria : Sárkányok Lovagjai 2.évad 3.rész

-Nos,én is remélem.Várjunk... -Valami hirtelen eszembe jutott,a Gnúvadok. -Hol vannak a Gnúvadok?
Apa kicsit lepődve nézett rám majd megfogta a vállam.
-Nos...mindegyik eltűnt...
-Drago! Nem akartuk elmondani,és nem ilyen nyersen! -Förmedt rá kicsit szomorúan Hablaty.
-Sajnálom Fiam...
Csak bámultam magam elé,egyre jobban ideges lettem.
-De...de...Egy Gnúvadot nem lehet csak úgy szem elől téveszteni! Utána kell mennünk! -ledobtam magamról a takarót de feleslegesen mert Hablaty és Valka vissza rángatott az ágyba.Majd Kőfej megfogta a homlokom.
Nagyon meglepődtem és mozdulni nem mertem.
-Mi lenne ha egy kicsit lelassítanál? -Kérdezte,majd keresztbe tette a kezét.
-De...de...de...
-Nincs de! Majd....az talán addig is itt fekszel míg meg nem gyógyulsz. -Majd kiment.A többiek csak engem bámultak,persze Fafej csúnyán nézett rám.
-Mo-most mi van?! -Kérdeztem tőlük.
-Oh,semmi...-Mosolygott sunyin Astrid. -Csak reagálok arra ahogy Kőfej megnevelt!
-Haha...nagyon vicces... -Felültem majd ledobtam magamról a takarót.Próbáltam felvenni a csizmát de a másik felét elvette Vihar.
-Add ide,ViharFelhő!
Csak nézett rám kerek szemekkel.
-ViharFelhő!
Meg se mozdult.
-Hát jó le-  -Hirtelen csak le lettem terítve az ágyra.
-Hányszor legyen elmondva,Fiam.Még a jövendőbelid is elmondta. -Apa csak a vállamnál fogva gyengéden leszorított az ágyra.
-Nem a jövendőbelim! És nem fogok egész nap az ágyban lenni!
-De igen! -Mondta apa kicsit felemelt hangon.Én csak keresztbe tettem a kezeim és durcisan feküdtem.